‏ Psalms 119:72-127

72A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst. ^a 73A te kezeid teremtettek és erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat. ^b 74A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem. ^c 75Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem. ^d 76Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint. 77Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm. ^e 78Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, holott én a te határozataidról gondolkodom. 79Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat! 80Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek. 81Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod kivánása miatt; a te igédben van az én reménységem. 82A te beszéded kivánása miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem? 83Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem. ^f 84Mennyi a te szolgádnak napja, és mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett? 85Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint élnek. 86Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem! 87Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat. ^g 88A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait. ^h 89Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben. ⁱ 90Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az. ^j 91A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál. 92Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban. ^k 93Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem. ^l 94Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem. ^m 95Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, de én a te bizonyságaidra figyelek. ⁿ 96Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa. 97Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom! 98Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok. 99Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim. ^o 100Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra. 101Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet. 102Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem. 103Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél édesbb az az én számnak! ^p 104A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét. 105Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. ^q 106Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit. ^r 107Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint. 108Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre. ^s 109Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem. ^t 110Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem. ^u 111A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok. 112Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha és mindvégig. 113Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem. ^v 114Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem. ^w 115Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait. 116Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben. 117Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen. ^x 118Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság. ^y 119Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat. 120Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől. 121Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak! 122Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem. ^z 123Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után. 124Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem! 125Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat! 126Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet. ^aa 127Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.