Luk 24:30-43 | HunKar | STEP | És lőn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá.

‏ Luke 24:30-43

30 És lőn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá. 31 És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltünt előlük. ^a 32 És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat? ^b 33 És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, a kik velök valának. 34 Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonynyal, és megjelent Simonnak! ^c 35 És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről. ^d

Jézus megjelenik az apostoloknak

36 És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek! ^e 37 Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak. ^f 38 És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások? ^g 39 Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van! ^h 40 És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait. 41 Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok? ⁱ 42 Ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet, ^j 43 Melyeket elvőn, és előttök evék. ^k