Luke 10:25-38
Példázat az irgalmas samaritánusról
25És ímé egy törvénytudó felkele, kísértvén őt, és mondván: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet vehessem? a 26Ő pedig monda annak: A törvényben mi van megírva? mint olvasod? b 27Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat. c 28Monda pedig annak: Jól felelél; ezt cselekedd, és élsz. d 29Az pedig igazolni akarván magát, monda Jézusnak: De ki az én felebarátom? e 30Jézus pedig felelvén, monda: Egy ember megy vala alá Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esék, a kik azt kifosztván és megsebesítvén, elmenének, és ott hagyák félholtan. f 31Történet szerint pedig megy vala alá azon az úton egy pap, a ki azt látván, elkerülé. g 32Hasonlóképen egy Lévita is, mikor arra a helyre ment, és azt látta, elkerülé. h 33Egy samaritánus pedig az úton menvén, odaért, a hol az vala: és mikor azt látta, könyörületességre indula. i 34És hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba; és azt felhelyezvén az ő tulajdon barmára, vivé a vendégfogadó házhoz, és gondját viselé néki. 35Másnap pedig elmenőben két pénzt kivévén, adá a gazdának, és monda néki: Viselj gondot reá, és valamit ezen fölül reáköltesz, én mikor visszatérek, megadom néked. j 36E három közül azért kit gondolsz, hogy felebarátja volt annak, a ki a rablók kezébe esett? k 37Az pedig monda: Az, a ki könyörült rajta. Monda azért néki Jézus: Eredj el, és te is a képen cselekedjél. lMária és Márta: egy a szükséges dolog
38Lőn pedig, mikor az úton menének, hogy ő beméne egy faluba; egy Mártha nevű asszony pedig befogadá őt házába. m
Copyright information for
HunKar