‏ Psalms 78

Isten hűsége az ő engedetlen népének vezetésében

1Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire. ^a 2Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből. ^b 3A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk, ^c 4Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett. ^d 5Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat; ^e 6Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak; ^f 7Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák. ^g 8Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt. ^h 9Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján; ⁱ 10Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében; ^j 11Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik. 12Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején. ^k 13Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt. ^l 14Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában. ^m 15Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből. 16Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett: ⁿ 17Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában; ^o 18És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint. 19És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában? 20Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének? ^p 21Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen; 22Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében, ^q 23És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta. 24És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik. ^r 25Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget, ^s 26Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet; ^t 27És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye. 28És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül. 29Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik. ^u 30Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala: 31Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá; ^v 32Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban. 33Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben. 34Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék. 35És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok; ^w 36És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki. ^x 37De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez; ^y 38Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását. 39Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza. ^z 40Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?! ^aa 41És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét. ^ab 42Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól; ^ac 43Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején. ^ad 44És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat. ^ae 45Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket. ^af 46Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának. ^ag 47Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel. ^ah 48Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek. ^ai 49Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét. ^aj 50Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté. 51És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban. 52Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában. ^ak 53És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger. ^al 54És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével. ^am 55És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit. ^an 56De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait; ^ao 57Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív. ^ap 58Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal. ^aq 59Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá. ^ar 60És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között; 61Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe. ^as 62És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede. ^at 63Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg. ^au 64Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást. ^av 65Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz; 66És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok. ^aw 67Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét; ^ax 68Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret. ^ay 69És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált. ^az 70És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból. ^ba 71A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét. ^bb 72És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel. ^bc