Psalms 49
A hitetlenek szerencséje halálukkal véget ér
1Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. a 2Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói! 3Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény. b 4Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány. 5Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet. c 6Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül, 7A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek? d 8Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek. e 9Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre; f 10Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört. 11De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják. g 12Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön. 13Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak. h 14Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela. i 15Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. j 16Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. Szela. k 17Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége; l 18Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána. m 19Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal: n 20Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot. o 21Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak. p
Copyright information for
HunKar