‏ Proverbs 14

Az emberi életbe vágó igaz bölcseség dicsérete

1A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt. ^a 2A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt. ^b 3A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket. ^c 4Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van. ^d 5A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából. ^e 6A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű. ^f 7Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét. ^g 8Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás. 9A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van. 10A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes. 11Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik. ^h 12Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út. ⁱ 13Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra. ^j 14Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú. ^k 15Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz. 16A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott. ^l 17A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz. 18Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját. ^m 19Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál. ⁿ 20Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja. ^o 21A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az! ^p 22Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek. ^q 23Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés. 24A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság. ^r 25Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok. ^s 26Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke. ^t 27Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására. ^u 28A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása. ^v 29A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az. 30A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása. ^w 31A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn. ^x 32Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van. ^y 33Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti. ^z 34Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek. 35A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.