Phili 2 | HunKar | STEP | Ha annakokáért helye van Krisztusban az intésnek, ha helye van a szeretet vígasztalásának, ha helye van a Lélekben való közösségnek, ha helye van a szívnek és könyörületességnek,

‏ Philippians 2

Egyességre és alázatosságra int a Krisztus példájával, és arra, hogy kereszténységünket komolyan vegyük

1 Ha annakokáért helye van Krisztusban az intésnek, ha helye van a szeretet vígasztalásának, ha helye van a Lélekben való közösségnek, ha helye van a szívnek és könyörületességnek, ^a 2 Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén; ^b 3 Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál. ^c 4 Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is. ^d 5 Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, ^e 6 A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, ^f 7 Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; ^g 8 És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. ^h 9 Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való; ⁱ 10 Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. ^j 11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. ^k 12 Annakokáért, szerelmeseim, a miképen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket; ^l 13 Mert Isten az, a ki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből. ^m 14 Mindeneket zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek; ⁿ 15 Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon. ^o 16 Életnek beszédét tartván elébök; hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába. ^p 17 De ha kiontatom is italáldozatként a ti hitetek áldozatánál és papiszolgálatánál, mégis örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal; ^q 18 Azonképen ti is örüljetek, és örüljetek együtt velem. ^r

Timótheust és Epafróditust ajánlja

19 Reménylem pedig az Úr Jézusban, hogy Timótheust rövid nap elküldöm tihozzátok, hogy én is megviduljak, megértvén a ti dolgaitokat. ^s 20 Mert nincsen velem senki hozzá hasonló indulatú, a ki igazán szívén viselné dolgaitokat. ^t 21 Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Krisztus Jézusét. ^u 22 Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy miképen atyjával a gyermek, együtt szolgált velem az evangyéliom ügyében. ^v 23 Őt azért reménylem, hogy elküldöm, mihelyt meglátom az én dolgaimat, tüstént; ^w 24 Bízom pedig az Úrban, hogy magam is csakhamar el fogok menni. ^x 25 De szükségesnek tartám, hogy Epafróditust, az én atyámfiát és munkatársamat és bajtársamat, néktek pedig követeteket és szükségemben áldozatot hozó szolgátokat hazaküldjem hozzátok; ^y 26 Mivelhogy vágyva vágyott mindnyájatok után, és gyötrődött a miatt, hogy meghallottátok, hogy ő beteg volt. ^z 27 Mert bizony beteg volt, halálhoz közel; de az Isten könyörült rajta, nem csak ő rajta pedig, hanem én rajtam is, hogy szomorúság ne jőjjön szomorúságomra. ^aa 28 Annakokáért hamarabb küldtem őt haza, hogy meglátván őt, ismét örüljetek, és nékem is kisebb legyen a szomorúságom. ^ab 29 Fogadjátok azért őt az Úrban teljes örömmel; és az ilyeneket megbecsüljétek: ^ac 30 Mert a Krisztus dolgáért jutott majdnem halálra, koczkára tévén életét, hogy kárpótoljon engem azért, hogy nékem tett szolgálatotoknál ti nem voltatok jelen. ^ad