Philemon
Pál közbenjárása Onésimusért, a Filemontól megszökött, de most megtért szolgáért
1Pál, Krisztus Jézusnak foglya, és Timótheus, az atyafi, Filemonnak, a mi szeretett munkatársunknak, a 2És Appiának, a szeretettnek, és Arkhippusnak, a mi bajtársunknak, és a te házadnál való gyülekezetnek: b 3Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól. c 4Hálát adok az én Istenemnek mindenkor, emlegetvén téged az én imádságaimban, d 5Mert hallom a te szeretetedet és ama te hitedet, mely van benned az Úr Jézushoz, és minden szentek irányában, e 6Hogy a te hitedben való közösség hathatós legyen, a Krisztus ügyében, minden bennetek levő jónak megismerése által. f 7Mert sok örömünk és vígasztalásunk van a te szeretetedben, hogy a szenteknek szíveik megvídámodtak te általad, atyámfia. g 8Annakokáért jóllehet nagy bátorságom van a Krisztusban, megparancsolni néked azt, a mi illendő, h 9A szeretetért inkább kérlek, ilyen lévén, mint Pál, a megvénhedett, most pedig foglya is a Jézus Krisztusnak; i 10Kérlek téged az én fiamért, a kit fogságomban szűltem, Onésimusért, j 11A ki egykor tenéked haszontalan volt, most pedig mind néked, mind nékem nagyon hasznos, k 12Kit visszaküldöttem; te pedig őt, azaz az én szívemet, fogadd magadhoz! l 13Őt én magamnál akartam tartani, hogy te helyetted szolgáljon nékem az evangyéliomért szenvedett fogságomban; m 14De a te megkérdezésed nélkül semmit sem akartam cselekedni, hogy jótéteményed ne kényszerítésből, hanem szabad akaratból való legyen. n 15Mert talán azért vált meg tőled ideig-óráig, hogy őt, mint örökkévalót kapd vissza; o 16Nem úgy immár mint szolgát, hanem szolgánál nagyobbat, mint szeretett atyafit, kiváltképen nékem, mennyivel inkább pedig néked, mind testben, mind az Úrban. p 17Azért, ha engem részestársadnak tartasz, úgy fogadd őt magadhoz, mint engemet. q 18Ha pedig valamit vétett ellened, avagy adós, ezt nekem róvd fel. r 19Én Pál írtam az én kezemmel, én megfizetem: hogy azt ne mondjam néked, hogy te magaddal is adós vagy ezen felül nékem. s 20Bizonyára, atyámfia, jótéteményt várnék tőled az Úrban: vídámítsd meg az én szívemet az Úrban! t 21Bízván a te engedelmességedben, így írtam néked, tudván, hogy annál, a mit mondok, többet is fogsz cselekedni. u 22Egyúttal pedig készíts nékem szállást; mert reménylem, hogy a ti imádságaitokért néktek ajándékoztatom. v 23Köszönt téged Epafrás, az én fogolytársam a Krisztus Jézusban, w 24Továbbá Márk, Aristárkhus, Démás és Lukács, az én munkatársaim. x 25A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen a ti lelketekkel! yA zsidókhoz írt levél
Copyright information for
HunKar