‏ Luke 21

A szegény özvegy két fillére

1És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az ő ajándékaikat a perselybe. ^a 2Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete. ^b 3És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete: ^c 4Mert mind ezek az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, a mije volt, oda veté. ^d

Jézus beszéde Jeruzsálem pusztulásáról és az ő eljöveteléről

5És mikor némelyek mondának a templom felől, hogy szép kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, monda: ^e 6Ezekből, a miket láttok, jőnek napok, melyekben kő kövön nem marad, mely le nem romboltatnék. ^f 7Megkérdék pedig őt, mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek? 8Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok. ^g 9És mikor hallotok háborúkról és zendülésekről, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni előbb, de nem jő mindjárt a vég. 10Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen; 11És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égből. 12De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek titeket, adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért. ^h 13De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok. ⁱ 14Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre: ^j 15Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik. ^k 16Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek némelyeket ti közületek. ^l 17És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért. ^m 18De fejeteknek egy hajszála sem vész el. ⁿ 19A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket. ^o 20Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása. ^p 21Akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból; és a kik a mezőben, ne menjenek be abba. ^q 22Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik megírattak. ^r 23Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen. 24És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje. ^s 25És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog, ^t 26Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek. ^u 27És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel. ^v 28Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok. ^w 29Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat: ^x 30Mikor immár hajtanak, és ezt látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár. 31Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa. ^y 32Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek. 33Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak. ^z 34De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap: ^aa 35Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak. ^ab 36Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt! ^ac 37Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák hegyének neveztetik. ^ad 38És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban. ^ae