Isaiah 32
Isten népének boldog állapota az igazságos Király alatt, előzetes büntetések után
1Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben; 2Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön. a 3És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek; b 4A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól. c 5Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkűnek. d 6Mert a bolond csak bolondot beszél, és az ő szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhező lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye. e 7A csalárdnak eszközei csalárdok, ő álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is. f 8De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad. g 9Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam`, és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem`! h 10Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz. i 11Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával. j 12Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket. k 13Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait; 14A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek. 15Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik; l 16És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön; m 17És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké. n 18Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban. o 19De jégeső hull és megdől az erdő, és a város elsülyedve elsülyed! p 20Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait! q
Copyright information for
HunKar